Pl: Nyitva tartás minden nap 0-24 óráig
kulturoktataskincsei@gmail.com
+36203476739

Alapszabály

📌 Egyesület neve: Kultúr-Oktatás Kincsei Egyesület
📬 Levelezési cím: 1031 Budapest, Szentendrei út 200/b.
🔢 Adószám: 19294193-1-41
🏦 Bankszámlaszám (OTP Bank): 11705022 -21458446-000000000
👤 Képviselő: Vári Zsolt elnök
📞 Telefonszám: +36 20 347 6739

🆔 Nyilvántartási szám: 01-02-0017550
✉️ Email: kulturoktataskincsei@gmail.com
🌐 Weboldal: www.kulturoktataskincsei.eu

ALAPSZABÁLYA

I.

Elhatározva a Kultúr-Oktatás Kincsei Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

Az egyesület adatai

Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

Az Egyesület célja:

Az Egyesület célja, hogy roma és nem roma személyek számára egyaránt elősegítse a társadalmi esélyegyenlőség megvalósulását, a közösségek közötti együttműködést és párbeszédet, valamint a társadalmi felzárkózást és integrációt.

Az Egyesület kiemelt célja továbbá a magyarországi roma kultúra megőrzése, ápolása és széles körű megismertetése, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű roma és nem roma gyermekek, fiatalok, felnőttek és idősebb korosztályok támogatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, tehetségeik felkutatása, fejlesztése és gondozása.

Az Egyesület céljai közé tartozik különösen:

  • a roma és nem roma közösségek közötti együttélés, együttműködés és kölcsönös megértés erősítése,
  • az oktatásban hátrányt szenvedett roma és nem roma személyek támogatása és felzárkóztatása,
  • a társadalmi esélyegyenlőség és integráció előmozdítása,
  • az egészséges életmódra nevelés, valamint a sport és a tömegsport közösségformáló szerepének erősítése,
  • az ifjúságvédelem és ifjúságsegítés, valamint a családok támogatása,
  • a drogprevenció és a káros szenvedélyek megelőzése,
  • a roma és nem roma személyek érdekvédelmének és érdekképviseletének támogatása.

Az Egyesület tevékenységei

1. Oktatási és felzárkóztató programok szervezése

Az egyesület célja:
a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű roma és nem roma gyermekek, fiatalok és felnőttek oktatási és kulturális esélyeinek javítása, tanulmányi előmenetelük támogatása, a lemorzsolódás csökkentése, valamint a továbbtanulás és az élethosszig tartó tanulás elősegítése.

Ennek keretében az Egyesület:

  • szervez és lebonyolít felzárkóztató, korrepetáló és készségfejlesztő oktatási programokat,
  • megvalósít táncoktatási és mozgáskultúrát fejlesztő foglalkozásokat, beleértve a hagyományos roma táncokat és más kortárs táncirányzatokat,
  • támogatja az általános iskolai, középiskolai és felsőoktatási tanulmányokat, valamint az ezekhez kapcsolódó tehetséggondozást,
  • segíti a résztvevőket a továbbtanulási lehetőségek megismerésében, pályaorientációban és tanulmányi döntések meghozatalában,
  • hozzájárul a kulcskompetenciák (szövegértés, matematikai, digitális és tanulási kompetenciák) fejlesztéséhez,
  • biztosít mentorálást, egyéni fejlesztést és tanulást támogató szolgáltatásokat,
  • együttműködik oktatási, kulturális és művészeti intézményekkel, pedagógusokkal, táncpedagógusokkal és szakemberekkel a programok megvalósítása érdekében.

2. Kulturális és közösségi programok megvalósítása

Az egyesület célja:
a roma kultúra megőrzése, bemutatása és népszerűsítése, valamint a roma és nem roma közösségek közötti kölcsönös megértés, elfogadás és együttműködés erősítése, közösségi élmények és közös értékteremtés révén.

Ennek keretében az Egyesület:

  • szervez és lebonyolít kulturális, közösségi és hagyományőrző programokat,
  • bemutatja a roma kultúra zenei, tánc-, képzőművészeti, irodalmi és színházi értékeit,
  • támogatja roma és nem roma közösségek közös részvételén alapuló programok megvalósítását,
  • elősegíti a közösségi párbeszédet, az előítéletek csökkentését és a társadalmi kohézió erősítését,
  • lehetőséget biztosít művészek, alkotók és közösségi szereplők bemutatkozására és együttműködésére,
  • együttműködik önkormányzatokkal, köznevelési, kulturális és civil intézményekkel a programok megvalósítása érdekében.

3. Tanoda létrehozása és működtetése

Az egyesület célja:
a roma és nem roma, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok komplex oktatási, szociális és közösségi támogatása, tanulmányi előmenetelük segítése, valamint társadalmi beilleszkedésük előmozdítása.

Ennek keretében az Egyesület:

  • tanodát hoz létre és működtet, valamint már működő tanodai programokat fejleszt és bővít,
  • biztosít tanulást segítő foglalkozásokat, korrepetálást, készségfejlesztést és tehetséggondozást,
  • támogatja a gyermekek iskolai előmenetelét, motivációját és tanulási készségeinek fejlődését,
  • nyújt szociális, mentálhigiénés és közösségi támogatást,
  • együttműködik szülőkkel, pedagógusokkal, oktatási intézményekkel és szakemberekkel,
  • hozzájárul a lemorzsolódás megelőzéséhez, az esélyegyenlőség és az integráció erősítéséhez.

4. Táborok és közösségi együttlétek szervezése

Az egyesület célja:
a roma és nem roma gyermekek, fiatalok és felnőttek közötti kapcsolatok erősítése, közösségi élmények, együttműködés és társadalmi integráció kialakítása, különös tekintettel a fiatal korosztályra.

Ennek keretében az Egyesület:

  • szervez és lebonyolít napközis és bentlakásos táborokat, valamint közösségi együttléteket,
  • megvalósít kulturális, oktatási, művészeti, sport- és szabadidős programokat a táborok és közösségi események keretében,
  • elősegíti a roma és nem roma résztvevők közötti együttműködést, elfogadást és közösségi párbeszédet,
  • támogatja a résztvevők szociális, kommunikációs és együttműködési készségeinek fejlődését,
  • hozzájárul az esélyegyenlőség erősítéséhez és a közösségi összetartozás élményének kialakításához,
  • együttműködik oktatási, ifjúsági, kulturális és civil szervezetekkel a programok megvalósítása érdekében.

5. Zenei, művészeti és kulturális tevékenységek

Az egyesület célja:
roma és nem roma gyermekek, fiatalok, felnőttek és idősebb korosztályokhoz tartozó tehetségek, valamint már pályán lévő, aktív művészek felkutatása, támogatása és bemutatása, továbbá a kulturális és művészeti életben való érvényesülésük elősegítése.

Ennek keretében az Egyesület:

  • részt vesz és közreműködik zenei produkciók, színházi előadások és egyéb művészeti projektek létrehozásában, szervezésében és lebonyolításában,
  • támogatja roma és nem roma színészek, zenészek, előadóművészek és alkotók szakmai fejlődését, pályájuk építését és bemutatkozási lehetőségeit,
  • segíti a kezdő és már működő, tapasztalt művészeket fellépésekhez, előadásokhoz és produkciókhoz kapcsolódó szerződések előkészítésében és megkötésében,
  • közreműködik művészeti együttműködések, produkciós megállapodások és kulturális partnerségek létrehozásában,
  • elősegíti a művészek érdekeinek érvényesítését a kulturális, színházi és zeneipari területen,
  • támogatja a roma és nem roma művészek integrált, közös alkotómunkáját, generációkon átívelő együttműködések kialakítását,
  • tevékenységét nem korlátozza életkorhoz, programjai minden érdeklődő számára nyitottak.

6. Rendezvények, fesztiválok szervezése

Az egyesület célja:
integrált közösségi események megvalósítása, ahol roma és nem roma résztvevők közösen vesznek részt, erősítve a társadalmi párbeszédet, az együttműködést és a közösségi kohéziót.

Ennek keretében az Egyesület:

  • szervez és lebonyolít kulturális, művészeti, zenei, színházi, oktatási és közösségi rendezvényeket, valamint fesztiválokat,
  • biztosít bemutatkozási lehetőséget roma és nem roma művészek, előadók és alkotók számára,
  • elősegíti a roma kultúra értékeinek megismertetését és a kulturális sokszínűség bemutatását,
  • támogatja a közösségépítést szolgáló, nyitott és befogadó programok megvalósítását,
  • együttműködik önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, intézményekkel és gazdasági szereplőkkel rendezvények megvalósítása érdekében,
  • közreműködik a rendezvényekhez kapcsolódó szerződések előkészítésében és megkötésében, valamint a programok teljes körű koordinációjában.

7. Nyelvoktatás és kompetenciafejlesztő képzések

Az egyesület célja:
a roma és nem roma fiatalok társadalmi, oktatási és munkaerőpiaci esélyeinek javítása, versenyképes tudás és gyakorlati készségek fejlesztésével.

Ennek keretében az Egyesület:

  • szervez és lebonyolít nyelvoktatási programokat (idegen nyelvek, kommunikációs és szaknyelvi képzések),
  • megvalósít kompetenciafejlesztő képzéseket, különös tekintettel a kommunikációs, digitális, szociális és életvezetési készségek fejlesztésére,
  • támogatja a résztvevők tanulási motivációját, önismeretét és önbizalmát,
  • elősegíti a továbbtanulást, a szakmai képzésekben való részvételt és az elhelyezkedést,
  • együttműködik oktatási intézményekkel, képző szervezetekkel és munkaerőpiaci szereplőkkel,
  • biztosít mentorálást és egyéni fejlesztési lehetőségeket a képzésekhez kapcsolódóan.

8. Konferenciák és szakmai műhelymunkák

Az egyesület célja:
a társadalmi felzárkózással, esélyegyenlőséggel, integrációval és közösségfejlesztéssel kapcsolatos szakmai párbeszéd elősegítése, a tudásmegosztás és tapasztalatcsere erősítése, különös tekintettel a roma és nem roma közösségek közötti együttműködésre.

Ennek keretében az Egyesület:

  • szervez és lebonyolít konferenciákat, szakmai fórumokat, workshopokat és műhelymunkákat,
  • lehetőséget biztosít szakemberek, kutatók, pedagógusok, művészek, civil és intézményi szereplők tapasztalatcseréjére és együttműködésére,
  • bemutatja, dokumentálja és terjeszti a társadalmi felzárkózást, esélyegyenlőséget és integrációt szolgáló jó gyakorlatokat,
  • elősegíti szakmai ajánlások, tanulmányok, kutatások és módszertani anyagok kidolgozását és megosztását,
  • együttműködik hazai és nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel és szakmai hálózatokkal a szakmai tudás bővítése érdekében,
  • támogatja a roma és nem roma közösségek közötti párbeszédet, együttműködést és közös gondolkodást erősítő kezdeményezéseket.

9. Drogprevenciós és egészségfejlesztő programok

Az egyesület célja:
a roma és nem roma gyermekek, fiatalok, felnőttek és idősebb korosztályok egészségtudatos életmódra nevelése, a szenvedélybetegségek megelőzése, valamint a testi és lelki egészség megőrzésének és fejlesztésének elősegítése.

Ennek keretében az Egyesület:

  • szervez és megvalósít drogprevenciós, addiktológiai, mentálhigiénés és egészségfejlesztő programokat,
  • tájékoztató előadásokat, csoportfoglalkozásokat és interaktív tréningeket tart a káros szenvedélyek és kockázati magatartások megelőzése érdekében,
  • támogatja a résztvevők lelki egészségét, stresszkezelési, konfliktuskezelési és életvezetési készségeinek fejlesztését,
  • elősegíti az egészséges életmódhoz, a tudatos életvezetéshez és a prevencióhoz kapcsolódó ismeretek elsajátítását,
  • együttműködik egészségügyi, szociális és oktatási intézményekkel, valamint szakorvosokkal, pszichológusokkal és egyéb szakemberekkel,
  • biztosít tanácsadást, mentori támogatást, és szükség esetén továbbutalási lehetőséget a megfelelő szakellátások irányába.

10. Ifjúságvédelmi és ifjúságsegítő tevékenység

Az egyesület célja:
a veszélyeztetett, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű roma és nem roma gyermekek és fiatalok támogatása, védelme, társadalmi beilleszkedésük és egészséges személyiségfejlődésük elősegítése.

Ennek keretében az Egyesület:

  • nyújt ifjúságsegítő és gyermekvédelmi támogatást,
  • szervez megelőző, támogató és fejlesztő programokat a veszélyeztetettség csökkentése érdekében,
  • biztosít mentori, tanácsadói és közösségi támogatást,
  • elősegíti az iskolai és közösségi beilleszkedést, a lemorzsolódás megelőzését,
  • támogatja az életvezetési, konfliktuskezelési és kommunikációs készségek fejlődését,
  • együttműködik gyermekjóléti, szociális, oktatási intézményekkel, hatóságokkal és szakemberekkel,
  • szükség esetén közreműködik a megfelelő szakellátásokhoz való hozzáférés biztosításában.

11. Mentorálás és szupervízió biztosítása

Az egyesület célja:
a roma és nem roma gyermekek, fiatalok és felnőttek személyes fejlődésének, önismeretének és társadalmi beilleszkedésének támogatása, valamint a közösségek megerősítése.

Ennek keretében az Egyesület:

  • biztosít mentori és egyéni támogatást tanulmányi, életvezetési és pályaorientációs területeken,
  • megvalósít csoportos és egyéni szupervíziós folyamatokat a résztvevők és a segítő szakemberek számára,
  • támogatja az önbizalom, felelősségvállalás és döntéshozatali képességek fejlődését,
  • elősegíti a munkaerőpiaci, közösségi és társadalmi beilleszkedést,
  • együttműködik pedagógusokkal, szociális munkásokkal, mentálhigiénés és egyéb szakemberekkel,
  • hozzájárul a hosszú távú személyes és közösségi fejlődéshez.

12. Kiállítások és kulturális bemutatók

Az egyesület célja:
a roma és nem roma alkotók, művészek és közösségek kulturális értékeinek bemutatása, a kulturális sokszínűség erősítése, valamint a művészeten keresztüli társadalmi párbeszéd elősegítése.

Ennek keretében az Egyesület:

  • szervez és lebonyolít kiállításokat, kulturális bemutatókat, előadásokat és művészeti eseményeket,
  • bemutatkozási lehetőséget biztosít roma és nem roma alkotók, művészek és közösségi szereplők számára,
  • elősegíti a kulturális értékek széles körű megismertetését és a közönség bevonását,
  • gondoskodik a programokhoz kapcsolódó gyermekek és felnőttek szállításának megszervezéséről és biztosításáról,
  • támogatja az esélyegyenlő hozzáférést a kulturális programokhoz, különös tekintettel a hátrányos helyzetű résztvevőkre,
  • együttműködik kulturális intézményekkel, önkormányzatokkal és civil szervezetekkel a programok megvalósítása érdekében.

13. Szabadidős és integrált gyermekprogramok

Az egyesület célja:
a roma és nem roma gyermekek és fiatalok számára közösségi élmények biztosítása, az esélyegyenlőség elősegítése, valamint a befogadó, együttműködésen alapuló közösségek kialakítása.

Ennek keretében az Egyesület:

  • szervez és lebonyolít szabadidős, közösségi és integrált programokat,
  • biztosít olyan tevékenységeket, amelyek elősegítik a közös élményszerzést, együttműködést és elfogadást,
  • támogatja a gyermekek és fiatalok szociális, kommunikációs és együttműködési készségeinek fejlődését,
  • hozzájárul az önbizalom, kreativitás és felelősségvállalás erősítéséhez,
  • lehetőséget biztosít a kulturális, művészeti, sport- és játékos foglalkozásokban való részvételre,
  • együttműködik oktatási, gyermekvédelmi, kulturális és civil szervezetekkel a programok megvalósítása érdekében.

14. Sport- és tömegsport tevékenységek

Az egyesület célja:
a roma és nem roma gyermekek, fiatalok, felnőttek és idősebb korosztályok számára az egészséges életmódra nevelés elősegítése, valamint a sport közösségépítő és integráló szerepének erősítése.

Ennek keretében az Egyesület:

  • szervez és lebonyolít sport- és tömegsport programokat, rendezvényeket és foglalkozásokat,
  • támogatja a rendszeres testmozgást, rekreációt és egészségmegőrzést,
  • lehetőséget biztosít a közös sportolásra roma és nem roma résztvevők számára,
  • elősegíti a sporton keresztüli közösségépítést, együttműködést és esélyegyenlőséget,
  • bevon sportpedagógusokat, edzőket és szakembereket a programok megvalósításába,
  • együttműködik sportegyesületekkel, oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel a sporttevékenységek megvalósítása érdekében.

15. Felzárkózási és esélyegyenlőségi együttműködések

Az egyesület célja:
a társadalmi különbségek csökkentése, az esélyegyenlőség előmozdítása, valamint a roma és nem roma személyek társadalmi felzárkózásának és integrációjának támogatása.

Ennek keretében az Egyesület:

  • kezdeményez és megvalósít felzárkózást és esélyegyenlőséget szolgáló programokat és együttműködéseket,
  • partnerséget alakít ki önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, oktatási, szociális és egészségügyi intézményekkel,
  • támogatja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű roma és nem roma személyeket célzó komplex programokat,
  • elősegíti az integrált közösségek kialakítását és a társadalmi kohézió erősítését,
  • közreműködik szakmai projektek, pályázatok és közös kezdeményezések megvalósításában,
  • hozzájárul a jó gyakorlatok megosztásához és a fenntartható társadalmi megoldások kialakításához.

16. Környezetvédelmi és szemléletformáló programok

Az egyesület célja:
a felelős, fenntartható környezeti magatartás kialakítása és erősítése, valamint a környezettudatos szemlélet terjesztése roma és nem roma gyermekek, fiatalok és felnőttek körében.

Ennek keretében az Egyesület:

  • szervez és megvalósít környezetvédelmi, természetvédelmi és szemléletformáló programokat,
  • támogatja a környezettudatos életmód, az energiatakarékosság és a fenntartható fogyasztás elterjesztését,
  • megvalósít közösségi akciókat (pl. takarítás, faültetés, zöldterület-gondozás),
  • bevonja a résztvevőket a környezeti felelősségvállalást erősítő tevékenységekbe,
  • együttműködik oktatási intézményekkel, önkormányzatokkal és civil szervezetekkel a programok megvalósítása érdekében,
  • elősegíti a természeti értékek megóvását és a környezet iránti elköteleződés kialakítását.

17. Adománygyűjtés és szociális támogatás

Az egyesület célja:
a rászoruló roma és nem roma családok és személyek támogatása, életkörülményeik javítása, valamint a társadalmi szolidaritás és felelősségvállalás erősítése.

Ennek keretében az Egyesület:

  • szervez és lebonyolít adománygyűjtő akciókat,
  • gyűjt és közvetít pénzbeli, természetbeni és tárgyi adományokat,
  • támogatja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű roma és nem roma családokat,
  • közreműködik szociális segítségnyújtásban, krízishelyzetek enyhítésében,
  • együttműködik önkormányzatokkal, civil és egyházi szervezetekkel az adományozás hatékony megvalósítása érdekében,
  • elősegíti az esélyegyenlő hozzáférést az alapvető szükségletekhez és szolgáltatásokhoz.

18. Állami gondoskodásban élő gyermekek mentorálása

Az egyesület célja:
az állami gondoskodásban élő gyermekek és fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítése, személyes fejlődésük támogatása, valamint tehetségük – különösen a művészeti és képzőművészeti területeken – felkutatása és gondozása.

Ennek keretében az Egyesület:

  • biztosít mentori és támogató programokat az állami gondoskodásban élő gyermekek és fiatalok számára,
  • segíti a résztvevők személyiségfejlődését, önbizalmának erősítését és társadalmi beilleszkedését,
  • megvalósít művészeti és képzőművészeti foglalkozásokat, tehetségfejlesztő programokat,
  • szervez és támogat képzőművészeti pályázatokat, alkotói programokat és bemutatkozási lehetőségeket,
  • együttműködik gyermekvédelmi intézményekkel, nevelőszülői hálózatokkal, pedagógusokkal és művészeti szakemberekkel,

19. Zenei együttesek és művészeti csoportok támogatása

Az egyesület célja:
a roma és nem roma zenei együttesek, zenekarok, színházi és egyéb művészeti csoportok szakmai fejlődésének, bemutatkozásának és hosszú távú működésének elősegítése.

Ennek keretében az Egyesület:

  • támogatja zenei együttesek, zenekarok és művészeti csoportok szakmai munkáját és fejlődését,
  • segíti a fellépési, bemutatkozási és turnélehetőségek megszervezését,
  • közreműködik a produkciók létrehozásában, menedzselésében és koordinációjában,
  • támogatja a csoportokat szerződések előkészítésében és megkötésében, valamint jogszerű működésükben,
  • elősegíti a roma és nem roma művészek közös alkotómunkáját és együttműködését,
  • együttműködik kulturális intézményekkel, fesztiválszervezőkkel és szakmai partnerekkel a művészeti csoportok támogatása érdekében.

20. Nemzetközi és transznacionális együttműködések

Az egyesület célja:
a nemzetközi jó gyakorlatok megismerése és átvétele, szakmai tapasztalatcsere megvalósítása, valamint nemzetközi és transznacionális kapcsolatok építése és erősítése, különös tekintettel a roma és nem roma közösségek felzárkózását és integrációját szolgáló kezdeményezésekre.

Ennek keretében az Egyesület:

  • együttműködik külföldi civil szervezetekkel, intézményekkel és szakmai hálózatokkal,
  • részt vesz nemzetközi projektekben, programokban és pályázatokban,
  • elősegíti a jó gyakorlatok, módszertanok és szakmai tapasztalatok megosztását,
  • támogatja a nemzetközi szakmai mobilitást, tapasztalatcserét és tanulmányutakat,
  • hozzájárul a roma és nem roma közösségek közötti nemzetközi együttműködések erősítéséhez,
  • elősegíti az Egyesület szakmai fejlődését és nemzetközi beágyazottságát.

21. Közösségi terek létrehozása és fejlesztése

Az egyesület célja:
az Egyesület által megvalósított oktatási, kulturális, közösségi, művészeti és szociális programok lebonyolításához szükséges infrastruktúra biztosítása, valamint a közösségi életet szolgáló terek kialakítása és fejlesztése.

Ennek keretében az Egyesület:

  • létrehoz, működtet és fejleszt közösségi tereket, oktatási és kulturális helyszíneket,
  • közreműködik ingatlanok felújításában, átalakításában és karbantartásában a közösségi célok megvalósítása érdekében,
  • biztosítja a programokhoz szükséges eszközöket, berendezéseket és technikai feltételeket,
  • támogatja a közösségi terek akadálymentesítését és biztonságos használatát,
  • együttműködik önkormányzatokkal, intézményekkel és civil partnerekkel a közösségi infrastruktúra fejlesztése érdekében,
  • elősegíti a közösségi terek fenntartható és közösségbarát működtetését.

Az Egyesület kiemelt feladatának tekinti a roma hagyományok megőrzését és átörökítését, valamint a roma és nem roma közösségek kulturális értékeinek bemutatását.
Céljai megvalósítása érdekében az Egyesület együttműködést alakít ki társadalmi, civil, egyházi és oktatási szervezetekkel, hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

Az Egyesület támogatja roma és nem roma művészek, alkotók és előadók népszerűsítését, számukra bemutatkozási lehetőségeket teremt. Ennek érdekében kiállítóteret működtet, valamint kiállításokat, kulturális és oktatási programokat, felvilágosító előadásokat, konferenciákat és táborokat szervez, lebonyolít és támogat, illetve ezek szakmai megvalósításában közreműködik.

Az Egyesület minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti a roma művészet és kultúra kibontakozását, beleértve a modern audiovizuális eszközök (film, rádió, internet, televízió) és a hagyományos írott sajtó alkalmazását.
Tevékenységi körébe tartozik kiadványok, szórólapok, ismertetők, képzőművészeti és fotóalbumok, valamint sajtótermékek megjelentetése.

Az Egyesület fontosnak tartja az európai identitáson alapuló, határokon átnyúló együttműködéseket, valamint kiemelten támogatja a hátrányos helyzetű (HH), halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek, fiatalok és idősek segítését, különösen komplex művészeti, fejlesztő és terápiás programok, kulturális események és táborok megvalósításán keresztül.

TEÁOR számok és tevékenységek

Oktatás, képzés

  • 8510 – Iskolai előkészítő oktatás
  • 8531 – Általános középfokú oktatás
  • 8532 – Szakmai középfokú oktatás
  • 8542 – Felsőfokú oktatás
  • 8551 – Sport- és szabadidős képzés
  • 8552 – Kulturális képzés
  • 8559 – M.n.s. egyéb oktatás
  • 8560 – Oktatást kiegészítő tevékenység

Művészet, kultúra, média

  • 9001 – Előadói művészet
  • 9002 – Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
  • 9003 – Alkotóművészet
  • 9004 – Művészeti létesítmények működtetése
  • 5920 – Hangfelvétel készítése, kiadása
  • 5914 – Filmvetítés
  • 7420 – Fényképészet

Szórakoztatás, sport, szabadidő

  • 9319 – Egyéb sporttevékenység
  • 9329 – M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

Kommunikáció, kiadás, reklám

  • 7021 – PR, kommunikáció
  • 7312 – Médiareklám
  • 5819 – Egyéb kiadói tevékenység

Kereskedelem, vendéglátás

  • 4778 – Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme
  • 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás
  • 5629 – Egyéb vendéglátás

Utazás, programszervezés

  • 7912 – Utazásszervezés

Építőipari tevékenységek (közösségi és program-infrastruktúra céljára)

Projekt-előkészítés és építés

  • 4110 – Építési projekt szervezése
  • 4120 – Lakó- és nem lakó épület építése

Bontás, előkészítés

  • 4311 – Bontás
  • 4312 – Építési terület előkészítése
  • 4313 – Talajmintavétel, próbafúrás

Épületgépészeti szerelés

  • 4321 – Villanyszerelés
  • 4322 – Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés
  • 4329 – Egyéb épületgépészeti szerelés

Befejező építés

  • 4331 – Vakolás
  • 4332 – Épületasztalos-szerkezet szerelése
  • 4333 – Padló-, falburkolás
  • 4334 – Festés, üvegezés
  • 4339 – Egyéb befejező építés m.n.s.

Speciális szaképítés

  • 4391 – Tetőfedés, tetőszerkezet-építés
  • 4399 – Egyéb speciális szaképítés m.n.s.

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.

Tagdíj

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 1000,- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év elején utolsó napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év hónap utolsó napjáigköteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.

A tagság

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d./ az egyesület irataiba betekintetni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.

Az egyesület szervei

1. Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

A Közgyűlés

2. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) a közgyűlés helyét és idejét;

c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

.

Elnökség

13. Az elnökség az egyesület 2 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

16. Az egyesület vezető tisztségviselői:

Az egyesület elnöke: Vári Zsolt (Anyja neve: Mező Éva

Lakóhelye: 1031 Budapest, Szentendrei út 200/b.

Az egyesület elnökhelyettese: Horváth János (Anyja neve: Aranyos Ilona

Lakóhelye: 1031 Budapest, Szentendrei út 200/b.

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./ a tag felvételéről való döntés.

m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

19. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

20.1. Kultúr-Oktatás Kincsei Egyesület a Fővárosi Törvényszék bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály

módosítások alapján hatályos tartalmának"

XI.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Budapest, 2025.12.12.

  • Vári Zsolt elnök